A németség Tolnában

Az 1700-as években Hessen vidékéről német telepesek érkeztek Tolna megyébe, Mária Terézia meghívására, hogy a török hódoltság alatt elnéptelenedett falvak ismét életre keljenek. A mindmáig élő emlékezet szerint a Dunán hajózva jöttek, az építkezéshez alkalmas úsztatott farönkök „társaságában” (amelyeket nemcsak a házépítéshez használtak fel, hanem csere-árucikkek is voltak egyben). A betelepedő németek között evangélikusok és római katolikusok egyaránt voltak, s szigorúan vallásuknak megfelelően telepedtek le. Ez az elkülönülés ma is érezteti hatását.

Az egyházközség története és jelene

Váralja eredetileg Kismányok filiája volt, templommal, iskolával rendelkezett. A faluban - az evangélikusokon kívül - még reformátusok és baptisták alkotnak gyülekezetet. Helyben lakó lelkésze 1994-től van. Hasonlóan a környékbeli gyülekezetekhez, Váralja evangélikussága is német nemzetiségi gyökerű. Ezért a 2. világháborút követően azok maradtak itt, akik valamilyen módon el tudták kerülni a kitelepítést. E „hűségesek” számára igen nehéz időszak következett: házukat, földjeiket elvették, s csak sokévi munka és spórolás árán tudták ismét visszavásárolni.

A szocializmus idején Váralját sem fejlesztették: építési lehetőség nemigen volt, a fiatalok kénytelenek voltak a szomszédos Nagymányokra, Bonyhádra, vagy egyéb településekre költözni, ha építeni akartak. Emiatt az elöregedés jelensége a gyülekezetet sem kerülte el, a 110 fő körüli egyházfenntartó mintegy 60%-a 50 év feletti.

Nagy változást jelentett 1993-ban az, amikor ismét a gyülekezet tulajdonába került a tanítói lakás és iskolaépület. Ettől kezdve van helyben lakó lelkésze Váraljának (1993-tól Ócsai Zoltán, 1999. szept. 1-től Schaller Bernadett lelkész).

A gyülekezet erejéhez mérten igyekezett épületeit rendbe hozni, karbantartani, kialakított egy szép (és nagy) gyülekezeti termet - télen itt folyik az istentisztelet. Jelenleg egyre nagyobb probléma a parókia felújítása, mert az épület állaga erősen leromlott, s az eredetileg tanítói lakás beosztása nem felel meg a parókia+lelkészi hivatal együttesének. Pályázati úton igyekezünk forrást találni, ami a magas költségek miatt egyelőre nem talált kedvező elbírálásra.

Gyülekezeti élet

Az első jellemző talán a keresés. Keressük a megfelelő gyülekezeti alkalmakat, a lehetőségeket, amelyek minél szélesebb rétegeit megszólítják gyülekezeteinknek. Vannak hagyományos alkalmaink: istentisztelet, bibliaóra, hittan óra, s vannak új próbálkozások is: Családi istentisztelet, Szivárvány klub, Gyülekezeti gyermeknap, Ovis hittan, Márton-napi felvonulás, Fiatalasszonyok Klubja, Szomszédoló (ifjúsági óra), gyülekezeti hittantábor.

Istentisztelet
Fő „jellegzetesség” a meleg, családias légkör. Kis gyülekezetekről lévén szó ez nem éppen különös, ám elengedhetetlen.

Bibliaóra
Erős „női többség ” jellemzi, valamint a kerti munkák befolyása, ám egyben jókedvű, lelkes csoport, akik számára fontos épülni az Isten igéje és egymás hite által.

Hittan óra
Iskolai és gyülekezeti hitoktatás egyaránt történik, mivel a gyerekek sokfelé járnak iskolába. Ezért nem ritka a 4-6 fős kiscsoport sem, ami viszont így lehetőséget ad nagyobb beszélgetésekre, s mondanivaló bőven akad...

Családi istentisztelet
A gyermekek-fiatalok aktív közreműködésével tartjuk. Minden alkalomnak témája van, ehhez kapcsolódnak az igehirdetés mellé a meditációk, versek, énekek. Külön kiadványban kézbe vehetők, sőt hazavihetők ezek a szövegek, énekek. Ilyenkor az énekek a fiataloknak kedveznek: gitáros ifjúsági énekek, ám az ismerősebb énekekbe már az idősebbek is bekapcsolódnak.

Adventi esték
Évek óta visszatérő program ádventben a zenés -verses ádventi esték megünneplése. Nem kizárólag gyülekezeti tagoknak, sokan jönnek „kívülről” is elcsendesedni, lélekben készülődni.

Szivárvány klub
Pár éve indult útjára ez a kezdeményezés, pályázati támogatásból. Havonta találkozunk az érdeklődő gyerekekkel-fiatalokkal, s egy délelőtt/délután vagyunk együtt. Minden klubfoglalkozásnak témája van (Látogatás és közös délután az idősek otthonában, Egészséges élet, Figyelünk egymásra), a foglalkozásokat a szülők, meghívott előadók, ill. a lelkész vezetik. A gyerekek nagyon megszerették, s az ő örömük és lelkesedésük ad erőt a nem kevés háttérmunkához.

Gyülekezeti gyermeknap
Második éve került megrendezésre Nagymányokon. Minden gyermek számára nyitott, versenyekkel kezdődik (gólyalábazás, célbadobás, zsákbanfutás, horgászás...), amelyeken pontokat gyűjtenek a gyerekek. Ezután színi-/bábelőadás, tűzoltó-bemutató, éneklés, kézművesség vár rájuk, a szüleiknek büfé, grill - igazi majális. Talán nem meglepő, ha azt is elmondjuk, hogy missziós alkalom is egyben...

Lampionozás
Márton napjához kötődő hagyomány, amit az óvodával karöltve elevenítünk fel. Az óvodától indulunk a gyermekekkel és szüleikkel, majd a templomhoz érve egy rövid műsort, áhítatot követően megvendégeljük őket teával, sütivel a gyülekezeti teremben.

Fiatalasszonyok Klubja
Kéthetente 19 órától az apukákra várnak nehéz órák, mert feleségük indul a Fiatalasszonyok Klubjába. Látszólag nem gyülekezeti alkalom, ám valójában mégis az. A fiatal nőket és édesanyákat érintő kérdések, foglalatosságok, jóízű beszélgetések alkalmat adnak a közösség építéséhez, egyéb programok megszervezéséhez. Témák: gyermekszülinap megrendezése, ádventi koszorú-kötés, farsangi jelmez-készítés...

Szomszédoló ifjúsági óra
A kis gyülekezetek ifjúságát összekovácsolni igyekszünk, ezért felváltva tartjuk az alkalmat Nagymányokon, s Váralján.

Gyülekezeti hittantábor
Idézet a Tábori naplóból: „Király volt ám az egész... az előadások és a foglalkozások (kosárfonás, éneklés, bátorságpróba) is szuperek voltak, mégis a tábortűz volt a legjobb pénteken!”.

Terveink, jövőkép

Sokszor úgy érezzük, a létünkért küzdünk. Harcolunk a kedvezőtlen demográfia, az elmagányosodás, az anyagias gondolkodásmód ellen. Napi küzdelmek az evangélium terjedéséért és egymás elszenvedéséért szeretetben. Közben pengeélen táncolunk az anyagi lehetőségeink egyre szűkösebb volta miatt, de bízva abban, hogy Isten kegyelméből lesz folytatás. A kevés, és főleg: rá soha sem érő közép-korosztály nagyon hiányzik a mindennapi gyülekezeti életből, de a gyermekeiket küldik, és talán ez az első lépcsőfok. Vidéken élni „időigényes”: a ház mellett még ott a kert, s ez nem kedvez a gyülekezeti életnek. Meg kell találnunk tehát azokat a formákat, amelyek a mai körülmények között élő embereket is idevonzzák. Úgy tűnik, a legnehezebb kimozdítani őket: otthonról, a munkából, a tévé elől, az érdektelenségből. Ha ez sikerül, akkor a nehezén túl vagyunk: jól érzik magukat a közösségben, elégedettek a gyülekezeti alkalommal, s maguk is belátják: jól tettük, hogy eljöttünk. S ki tudja, legközelebb talán már nem is kell annyira noszogatni...

Templomunk előkerült...
Amint azt többen észrevételezték, a tuják kivágásával ismét láthatóvá vált templomunk. Bár szép volt a sok zöld növény jelenléte, túl közel nőttek már a villanyvezetékhez, ill. annyi takarítást igényeltek, hogy a kivágás mellett kellett döntenünk. A teljes területrendezés még visszavan, ezzel kapcsolatban a későbbiekben társadalmi munkát szeretnénk meghirdetni.

Tisztújítás...
Egyházközségünkben tisztségviselő-választás volt, melynek során megújult a presbitérium. Megköszönjük az előző ciklus presbitereinek munkáját, és hasonlóan jó együttműködést remélünk a következő tisztségviselőknek. Külön köszöntjük azokat az idős testvéreket, akik hosszú évek óta sokat tettek gyülekezetünkért. Az új presbitérium iktatása ill. a tiszteletbeli presbiterek köszöntése május 20-án, vasárnap lesz Izményben, összevont istentiszteleten.

Missziói Nap...
Május 19-én Bonyhádon az Ev. Gimnázium Atlétikai Csarnokában kerületi Missziói Nap lesz. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Jelentkezni a Lelkészi Hivatalban lehet.

Konfirmáció...
Május 28-án, pünkösd hétfőn 10 órától lesz a konfirmáció gyülekezetünkben. A konfirmációi vizsgára máj. 26-án, szombaton Nagymányokon kerül sor.

Erdei istentisztelet, gyermeknappal...
Ha az időjárás engedi, jún. 10-én 10 órától erdei istentiszteletet tartunk a TSZ-háznál. Az előző évekhez hasonlóan közös ebéddel folytatjuk. Ezen mindenki részt vehet, aki hoz magával 2-3 szem krumplit ill. 1 hagymát, mivel idén paprikás krumplit fogunk készíteni! Az ebédet követően, délután gyermeknap lesz! Az ilyenkor szokásos ügyességi versenyekkel készülünk a gyermekeknek.
Esőnap: június 17.

Az egyházközség története

Pontos történelmi adataink nincsenek Váralja reformációjáról, az 1560-as évektől számítható. A legrégebbi anyakönyvünk 1732-től való. Ennek első lapjain az akkori lelkész feljegyzése szerint ez az egyházközség régi, de, hogy mikortól számítható ezt nem tudhatjuk, mert az időknek mostohasága miatt a régi anyakönyvek elvesztek.

Mivel Tolna és Baranya reformációja Sztárai Mihály és Szegedi Kiss István nevéhez fűződnek, ezért ők lehettek itt a reformátorok de erre nézve írásos dokumentum nem maradt fenn. Tény, hogy a teljes falu a református hitet követte. 1646-ban épült első temploma-fából és a hozzátartozó parókia (lelkészlakás) is. Nem a mostani helyén, hanem Váralja „Kövesd”-nek nevezett részén. 1767-ben épült a következő templom szintén fából (ennek elemei megvannak a mai templomban ). Több tűzvész és árvíz után épült meg a jelenlegi templom 1802-1807-ig. Kőből és téglából az egyházközég erejéből, a lehető legjobban. Minden család egy ökör árát és egy vég vásznat adományozott a mennyezet díszítésére. 1808-ban már órát készíttettek a toronyba, amit 1875-ben Fülöp István szekszárdi órásmester által egy másik óra váltott fel. 1852-ben készült az orgona Focht Ferenc pécsi orgonamester által. Francia stílusú máig szépen szóló orgona. 1907, 1927, 1957, 2002-ben történtek a templomfelújítások (önerőből). A jelenlegi parókia 1833-ban épült.

Az első-írásban is említett „oskolaháza” 1776-ban épült. Első oskolamester Gödöllei György volt. 2001-ben készült a jelenlegi (új) gyülekezeti terem. A kevés számú németség egy része beépült az egyházközségbe (a többi evangélikus vagy katolikus volt).

Gyülekezeti élet

Általában elmondható, hogy a gyülekezet kicsi, de igyekszik fenntartani a kapcsolatot egyházával. Őseihez hasonlóan részt vesz az egyházközség életében. Református hagyomány, hogy ereje szerint kiveszi részét az egyházközség ügyes-bajos dolgaiból. Az istentisztelteken való részvét „a Mai világban jónak mondható!”. Kevesen vesznek részt, de, aki jön az mindenben részt vesz. Szeretnek énekelni és új éneket tanulni. Az egymás terhének hordozása még tanulandó feladat (sose volt másként) Istentiszteleten, Bibliaórán, temetésen való részvétel mindig elfogadható. A környező falvakban (szórványokban) élő reformátusokat számon tartják. A falu kulturális életében aktívan vesznek részt és minden klubban megtalálhatóak.

Szintén jó hagyomány az ökumenikus imahét, amikor együtt imádkoznak más felekezetű hívekkel.

Terveink, jövőkép

Az ifjúsági élet elindítása, felélesztése, a hittanok rendszeressé tétele, és egymás jobb megismerése. Közösségi életben való aktívabb részvét és a falu élete iránti lelkesedés. „Az egymás hite által való növekedés.” Szeretnénk az egész falut megmozgatni, kimozdítani a közömbösségből, Bevonni a kisebbségeket az őket érintő kérdésekbe.

Templomunk belső állapotának felújítása, valamint az orgona felújítása és a kulturális élet megmozdítása a faluban.

Lehetőségek

A falu és a gyülekezet(ek) életének megújítása. Testvérkapcsolatok ápolása (holland és német gyülekezetekkel való kapcsolattartás). Munkahelyek teremtése és a jövendő falujának kiépítése.

Röviden a templomunkról – néhány érdekesség

Ez a templomunk a harmadik templom, s e faluban a második (az elsőt fából építették a „Kövesd” nevű településen (ma gyerektábor van a helyén a parkerdőben.)

1746-ban épült Váralja településen a második templom: szintén fából (fenyő és tölgy), de a patak partján, s mivel nem volt patakrendezés (szélesítés, mélyítés), ezért minden tavasszal térdig állt benne a víz. Hatalmas áradások voltak: a pap 60 akós kádját, hordóját szilvával tele elsodorta a víz (egy akó 50 liter). Ezeket megunva elhatározták mostani templomunk megépítését a jelenlegi helyen, hogy legalább a víztől mentes legyen – dombra építették. Nagyot, hogy mindenki elférjen! Hatvan évvel ezelőtt 1.600 lakosa volt a falunak, ebből 1.000 református, aki nem indult el idejében a templomba, nem kaptt ülőhelyet, pedig 600 ülőhely van. A község lakóinak a létszáma ma 900 körül van, ebből 300 református, s alig 15-20 látogató.

Mielőtt az építkezést elkezdték az Úrasztalánál megeskették az elöljárókat, hogy: „A templom építésére semmi költséget ne kíméljenek, csakhogy a templom Isten dicsőségére, minél tökéletesebben készüljön el”. Ehhez minden család megajánlott egy ökör árát (Opel Astra – kb. a mai áron) és egy vég vásznat, amit a mennyezetre feszítetttek ki és megfestették. Biedermeier stílus 3 szín és minta ismétlődik – valószínűleg helyi sváb asztalosok festették – néhányan a nevét is tudni vélik: Mush asztalosmester.

E vászon miatt vagyunk műemlék, mert Magyarországon ez az egyetlen, ahol vászon van kifeszítve és azt festették meg. 1802-ben kezdték az építést és 1807-ben szentelték fel, tehát 5 évig épült – jó munkához idő kell! Az előző fatemplomot szétfűrészelték és beépítették a mostani templomba – a két karzaton jól lehet őket látni – így mentették át a jövendőnek! Érdekessség még a szószéki korona, aminek funkciója van, nemcsak dísz: hangvető (hangszóró), szépen szétteríti a hangot az egész templomban, hogy hatalmas voltra ellenére sem kell kiabálni, s nem szükséges még ma sem hangerősítő berendezés! A restaurátorok megvizsgálták a vásznat, s megdöbbentek azon, hogy a felfüggesztésre használt szögek 200 évesek s egy mikrogrammnyi rozsda sincs rajtuk (gyári kárpitosszeg-bronzötvözet).

A baptisták

A baptista közösségek a kereszténység protestáns felekezeteinek sorába tartoznak. A mai baptizmus tanítását és gyakorlatát a reformáció idején az anabaptista mozgalmak mérsékelt, biblikus csoportjai közelítették meg legjobban. A személyes döntésen alapuló, önkéntesen vállalt tevékeny gyülekezeti tagság elvét vallják. Nagy hangsúlyt helyeznek a Bibliához való ragaszkodásukra. Magyarországon a baptista közösséget a kisegyházak körében is említik, bár ez nemzetközi méretekben nem aktuális, mivel a bemerített baptisták száma a világon már meghaladta a 41,5 millió főt.
(Családtagokkal, látogatókkal együtt kb. 100 millió ember tartozik a baptista gyülekezetek vonzáskörébe.) Újabban a történelmi egyház megnevezéssel is illetik a Magyarországi Baptista Egyházat, utalva ezzel arra, hogy több mint 160 éves múltra tekint vissza hazánkban.

Elnevezésüket másoktól kapták, de elfogadták a magukénak. A “baptista” kifejezés bemerítőt jelent, s az Újszövetség eredeti görög szövegéből (baptidzō: bemeríteni, bemártani) származik, utalva arra, hogy a baptisták az egyén személyes hitvallása alapján teljesen a víz alá merítve (ezzel fejezik ki, hogy a hitvalló szakított régi, bűnös múltjával és az Úr Jézusban való hittel egy új életet kezdett) keresztelnek Jézus Krisztus rendelkezésének és az újszövetségi gyakorlatnak megfelelően.

A mai baptizmus első úttörői azok az üldöztetésük miatt Angliából Hollandiába menekült hitvallók voltak, akik a bemerítés bibliai igazságát felismerve hitük vallomására 1609-ben, Amszterdamban bemerítkeztek. Egy részük visszatért Angliába, és 1612-ben, Londonban megalapították az első baptista gyülekezetet. A baptisták száma hazánkban a XIX. és a XX. századfordulón jelentősen növekedett. Az 1895. évi XLIII. t.c. alapján a baptista közösség 1905-ben államilag elismert felekezet lett. Az első világháború után az elcsatolt területekre került a baptisták több mint kétharmada. Ma is többen vannak magyar nyelvű baptisták a környező országokban, mint az anyaországban. A két világháború között a trianoni határokon belül maradt gyülekezetek tagjainak létszáma az eredményes misszió folytán megduplázódott. A második világháborút követően néhány évig további növekedés volt tapasztalható, majd következett a visszaszorítottság 40 éve. A rendszerváltás utáni elmúlt évtizedek új lehetőségeket adtak a baptista gyülekezetek számára, melyeket ki is tudtak használni.

A mai baptisták önállóan működtetik gyülekezeteiket lelki és anyagi ügyekben. A gyülekezetek háztartása az önkéntes adakozásra épül. Istentiszteleteik bensőségesek, melyeken előtérben áll az igehirdetés. Gyülekezeti taggá csak megtért, önkéntesen csatlakozó, hitéről vallást tévő és bemerítkezett személyek válhatnak.

Végül egy olyan sajátosságot említünk, amelyet a baptista gyülekezetek mindig fontosnak tartottak: ez a lélekmentés. Az "európai baptizmus atyja" Johann Gerhald Oncken mondotta: "Minden baptista misszionárius." Ez azt jelenteti, hogy minden gyülekezeti tag küldetése az evangélium hirdetése, a Jézus Krisztusról való bizonyságtétel azok felé, akik még nem hallottak Róla, nem ismerik Őt, vagy akiknek valamiféle téves elképzelésük van az üdvösség felől. A Megváltó szeretetét hirdetjük, akiről ez van megírva: "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem ÖRÖK ÉLETE LEGYEN." (János evangéliuma 3. rész 16. verse)

További információ a Magyar Baptista Egyház honlapján

Babtista misszió Váralján

Váralján a baptista misszió 1905 óta van jelen. A gyülekezet megalakulása 1913-ban volt, és attól kezdve folyamatosan működik. A háború előtt német nyelven folytak az istentiszteletek és a háború után tértek át a magyar nyelvű együttlétekre. A 2013-ban 100 éves váraljai baptista misszió az utóbbi évtizedekben hangsúlyozottan együttműködik a többi keresztyén egyházzal! Igyekszünk a Baptista Szeretetszolgálat részvételével segíteni a bajbajutottakon és karácsony közeledtével a „Cipősdoboz akció” által örömet szerezni a gyermekek számára. Szeretettel látunk minden érdeklődőt alkalmainkon, és szívesen együttműködünk minden jóakaratú embertársunkkal!

Elérhetőség:

Váraljai Baptista Gyülekezet
7354 Váralja, Kossuth Lajos u. 196.

Lelkipásztor: Pátkai Béla
Tel: (74) 674-590
Mobil: (20) 886-0718
Email: bpatkai@freemail.hu

Istentiszteleti alkalmak:

vasárnap, de. 10 óra, du. 15 óra
csütörtök, 18 órakor

A váraljai hit gyülekezete 2000. júliusában egy szabadtéri evangelizációt követően jött létre. Ekkor az Igehirdetés eredményeképpen a település Péró nevű részéből 24 fő megtért.

A gyülekezetindító szolgálatot ekkor Kállai József és felesége Irma végezte, ők öt éven keresztül Budapestről jártak Váraljára szolgálni. Ettől az időtől kezdve, napjainkig Váralján mintegy 86 fő tért meg. Sőt a kiterjesztett szolgálat révén még Hidas községből is megtért 11 személy.

2006. tavaszán az Igehirdetés és pásztorlás szolgálatára a Gyülekezet a váraljai származású Ifj. Boros Józsefet és feleségét Katit küldte ki.

Céljuk: a Teljes Evangélium igazságainak hirdetése, megismertetése és ezen keresztül az evangéliumi keresztény értékek, és erkölcs beépítése az emberek mindennapi életébe a Szentlélek segítségével.

A gyülekezeti élet nyitott, rendszeres és aktív, a váraljai Közösségi Házban kialakított gyülekezeti teremben folyik. Itt rendszeresen minden hét hétfői napján Bibliaiskolára, és Istentiszteletre kerül sor.
A kezdés időpontja 17:00 óra.

A rendezvényeire a Gyülekezet, minden Istent kereső és Istent szerető érdeklődőt, szeretettel hív és vár!